Nagyar község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 730 fő
Terület: 15.99 km²
Népsűrűség: 45,65 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében, a Szamosközben fekvő Tisza-parti település. Fehérgyarmat 10 km, Szatmárcseke 8 km, Tarpa 10 km, Tivadar 5 km távolságra található.

Története

Nagyar nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták az oklevelekben.

1374-ben a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey család-beliek birtoka, ekkor még egyetlen Ar- nevű település volt ismert, s így valószínűleg későbbiekben ebből alakult ki, vált kétfelé Kis- és Nagyar.

1387-ben a Matucsinay-ak birtoka, akik hűtlenségbe estek, és birtokukat a Rozsályi Kún-ok és a Szántai Petőfi-ek kapták, kiktől 1391-ben leányágon a Báthoryakra szállt.

1395-ben Zsigmond király visszaadta a Matucsinayaknak, s az ő birtokuk volt 1436-ig, ekkor ismét hűtlenségbe estek, s végleg a Báthoryaké lett, s az övék maradt míg a család Báthory Istvánnal ki nem halt. Ezután a Bethlen, majd a Rákóczi családé lett, s a Szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg.

A XV-XVI. század-ban részbirtoka van itt még a Rozsályi Kún és a Drágfi családoknak is.

A XVIII. század végén a Rhédey, Pongrácz, Domahidy, Fogarassy, Csicseri, Ormos, Kisdobronyi, Isaák, Kállay, Schuller és Uray családok voltak itt birtokosok.

A XIX. század első felében a Luby család és a Kende család szerezte meg, később Luby Károly, majd Luby Zsigmond és Géza a tulajdonosa.

Nevezetességei

A Petőfi fa, Itt írta a költő a Tisza c. versét

Műemlék református templom.

Tájház.

Petőfi fája: Nagyar határában, a Tisza és a Kis Túr találkozásánál álló öreg kocsányos tölgy alatt írta Petőfi Sándor a hagyományok szerint "A Tisza" c. versét.

Luby Géza kastélya.

Luby Zsigmond ügyvéd 1819-ben született Nagyarban. Kölcsey Ferenccel állt kapcsolatban, s Obernyik Károly barátja.

Az ő fülpösdaróci és nagyari házában vendégeskedett Petőfi Sándor szatmármegyei útjai alkalmával.

Luby Károly: (1830 Nagyar-1907 Szatmár) földbirtokos, geneológiai, heraldikai író.

1872-ben Szatmár vármegye járási gyámnak, 1878-ban levéltárnoknak választotta meg. 1884-től birtokán gazdálkodott. Nagygécen és Nagykárolyban, majd Szatmáron lakott, ahol 1907-ben halt meg. Geneológiával foglalkozott. Nagy Iván Magyarország családai című munkájába számos szatmármegyei nemes család geneológiáját írta meg. A Turul c. lapban a Kisrédei Rédey és a Luby család geneológiáját közölte.

Luby Margit tanár 1885-ben született Nagyarban. Ő gyüjtötte össze a környék néprajzi emlékeit, melyeket máig is forrásmunkának tekintenek.

Képgaléria

Következő községek

További községek